Díjat kaptunk!!!!

Nagyon nagyon szépen köszönjük Nórinak, rögtön ki is tettem, ahogy láttam Nála!!

A következő szabályai vannak a díjazásnak:

• Tedd ki a díjat a blogodra!
• Linkeld be azt, akitől kaptad a díjat!
• Nevezz meg legalább 7 blogot!
• Hagyj üzenetet a díjazottjaidnál!

Sajnos én csak 2 blogot tudok felsorolni, kezdő vagyok a szakmában: sok szeretettel továbbítom a díjat Nórinak (vissza) és Dórának (aki nyaral, a mázlista).

Aranyköpések

-Andris, ki vagyok én?
-Sákány.... (azt hiszem inkább nem kommentálom...)



-Andris, hány lábujjad van?
-Hat!
-Sok lesz az!!!
-Négy?



-Anyaaaaaa! Süsüüüüü!
-Nincs Süsü!
-Anyaaaaaa! Meseeeee!
-Nincs Mese!
Anyaaaa! House? (Akkor volt a House maraton és azt néztük...)

Betegség 2.

Felmondok az antibigyónak.... Kapott pénteken, este hányt, semmi nem maradt benne. Szombaton nem mertem adni neki, semmi gond nem volt. Tegnap adtam már az antibiotikumot, gondoltam rendben van már a gyomra (azt hittük a péntek esti káposztás tészta csapta el a hasát és ezért a hányás), beadtam hát a gyógyszert, és megint hányt. Sugárban, hirtelen, minden jel nélkül. Ma dokinéni.

Betegség...

Andris kb. 2 hete taknyos, napok óta rosszul alszik, nem egyszer hajnalban már csak ülve tud, nekünk támaszkodva. Ma lementünk a dokinénihez, torokgyulladás, antibiotikum. Szerencsére a kedve jó és kis eszetlen, tündéri kölök, csak éjjel...

Szeret!!!!!

Andris legújabb tudománya, hogy átölel és közli: szelelek. :) És ha mondom neki, hogy én is szeretlek, akkor jön újra és újra és újra. Na nem panaszképpen mondom, tündéri és aranyos és nagyon-nagyon jó hallgatni. És jobb, ha raktározom azokra az időkre, amikor már ciki leszek... :)

Elvesztünk

Rég nem írtam, először, mert nagyon melegünk volt és a hűvös szobában játszottunk, most meg randa esős idő van, semmihez nincs kedvem...

Hoztam képeket hogy telnek a napjaink. :)




Komolyságos nagyfiús




Állandó autózásban...




Apa fejére nőtt a gyerek...




Maci a málnásban




Vihar után




Kajaaaaaaa

Nagyfiam van

Tegnap temetésen voltunk Szombathelyen, Anyu vállalta Andrist. Imádják egymást, nem aggódtam különösebben, nem is volt miért. Még aludt a manó, amikor hajnalban elindultunk, ügyesen ébredt, rögtön tudta, hol van, kivel....Anyu szerint nagyon jó kisfiú volt, evett, aludt rendesen, játszott, sétáltak, nem volt vele gond. És nem keresett minket.... Hazafelé, amikor az autósülésbe került szállt volna ki, nyújtotta a kezét Anyu felé, de nem volt nálunk annyi ruha, hogy maradhasson. Na majd ha a Mami szabin lesz, mehet nyaralni a kisfickó.... Egyik szemem sír, a másik meg nevet...hát nagyfiú lett a manókám....persze, nagyon jó, hogy szeret ott lenni, hogy elvan, nem sír, mert szükség lesz még Anyuék segítségére, tudom. De nekem nagyon hiányzott... :)

A tizenkettedik hónap

Bébitaxi, babakocsibojkott, rámolás, rámolás rendületlenül... Villámtempóban mászott kint-bent, mindegy volt, hogy szőnyeg, parketta vagy beton....Megtanult egyedül sétálni a járássegítős kutyával, végre fellélegezhetett a derekunk. Október negyedikén tartottuk a szülinapi bulit, nagyon élvezte a nyüzsgést, két kézzel lapátolta befelé a túrótortát, nagy peckesen ült a vadonatúj bicajon, építőkockázott, próbálgatta a játékasztalt...Én meg csak néztem, hogy az a kicsi mazsola, aki még csak most született, már egy igazi, komoly nagyfiú lett....

Egy évesen 9,80 kg, 76 cm, és 8 fogacskája van. Minden reggel fél 7-7kor kel, és este 8kor alszik. Délutáni alvása kb 1,5-2 óra, a jobb napokon kicsit több. Mindent megeszik, és szereti a mesekönyveit nézegetni. Addig mutogat, amig meg nem nevezzük neki, amire kíváncsi. Pont az első születésnapján megtette első lépéseit, nagyon büszkék voltunk rá!!!!! Persze a nagy sajátlábas csatangolós séták még odébb vannak, de már arra sem kell sokat várnunk! 20-30 percig eljátszik önállóan, de azért ha nagyon csendben van, rá kell nézni, Andrisnál az mindig gyanús kicsit....

A tizenegyedik hónap

Andris egyre ügyesebb és önállóbb lett...Megtanult kapaszkodás nélkül felállni, persze milliószor huppant fnékre, de ez nem vette el a kedvét. A mosógépbe tanácsos azóta is belenézni minden mosás előtt, mert a kiskrampusz oda rejti a kincseit.... Nálunk nyaralt Balázs, voltunk Tv-toronyban, állatkertben, és Andris rákapott arra, ha vezettük, embertelen tempóban szedte a lábacskáit, komoly, nagyfiús cipőjében!

A tizedik hónap

Már az új lakásban tartottuk a hónapfordulót, szeretem ezt a környéket, sok ismerős, barát lakik erre, sok a park, játszótér, babakocsival mindent el lehet intézni, nem vagyunk kocsihoz kötve. Kicsit vegyes érzések voltak bennem, de Andris megelégelte a tejcsit és tápszerre váltottunk. Ismét meglátogattuk a mamiékat, és gondolom a költözés, az új szoba, aztán a hosszú út hatására órákig tartó altatások jöttek, sírt, ha melléfeküdtünk, sírt, ha otthagytuk, sírt rendületlenül órákig...Viszont kb ekkor főztem neki külön utoljára...Majd megveszett a bográcsos nyuszipörköltért, nem kellett már a babakaja.

A kilencedik hónap

Andris nagyon ügyes volt, mindenhol felállt, mindent megevett már ekkor, amit csak elétettünk, ezt azóta is igy csinálja szerencsére....A hónap végén ismét nagy kalandra indultunk, elköltöztünk a város túlsó végére...Mit ne mondjak, nem volt egyszerű egy villámgyorsan mászó kölökkel csomagolni, akji ráadásul inkább ki, mint bepakolna....Szegénykém, soha annyi üveges kaját nem evett, mint azokban a napokban. Egyik vasárnap délután anyukámék jöttek hozzánk, Andris felnézett, és tisztán, érthetően közölte Anyuval: mama!!!

A nyolcadik hónap

Rámolás, rámolás, rámolás.....Kúszva villámgyorsan eljutott mindenhova, senki és semmi nem volt biztonságban tőle. Megszületett a hatodik fogacska is, hogy 3 hónap szünet következhessen. A hónap végére megtanult mászni végre, és kis segítséggel felállni a fotelban. Innentől már tényleg nem volt akadály, kukarámolós, fiókpakolós napok, hetek következtek, a napi 3-4szeri habtapibontásról nem is beszélve. :)

A hetedik hónap

Sok minden érdekes történt velünk ebben a hónapban, játszótereztünk, és ekkor volt Andris keresztelője is, abban a kis templomban, ahol az esküvőnk. Megtanult felülni, és végre rákapott a kanalazásra, nem tudtam elég gyorsan lapátolni a szájába azt, ami a fogára való volt. Apropó fog, már 5 van belőle!!!!! 7,5 kiló ésm 69 cm a kisfickó.

A hatodik hónap

Az első kanál alma....nem nyerte el Andris tetszését...Elég nehezen lehetett rávenni, hogy a tej után mást is egyen, de a szükség ugye nagy úr!!! Végre a tejpép elnyerte a fiatalúr tetszését, megoldódtak a kajabajok egy időre. Gurulva mindenhová eljutott a lakásban, lassan elkezdhettünk feljebb pakolni mindent, amit nem akartunk a ragadós kis mancsokban látni.

Az ötödik hónap

Megtanult hasrafordulni!!!!! A napok nagy részében a habtapin ment a torna, tekeredett jobbra-balra, elvándorolt a kiságyban is, keresztbefordult....És kibújt az első két fogacskája is. A napirendje a mostanira már nagyon hasonlított. Reggel 7 körül kelt, szopi, játék, 9 körül egy órácska alvás. Aztán evés, játék, evés, délutáni alvás, evés, játék...Mozgalmasan teltek a napjaink... :) Sétáltunk hóban, fagyban, ez hozott némi változatosságot. A szomszédok meg is jegyezték, hangja sincs ennek a gyereknek.

A negyedik hónap

Ez a hónap nagy kalandot hozott, elutaztunk a Mamiékhoz Nyírbátorba. Szerencsére még mindig csak tejcsit evett, így a kaja kéznél volt, 2-3 evéssel megúsztuk az oda- és hazautat. Nagyon jól bírta amúgy, meg is lepődtem rajta. Most már megfogta a kezébe adott tárgyakat, nézegette, rázogatta őket. Változatlanul szerette, ha énekeltem neki (még nem volt viszonyítási alap...). És elkezdődött a nyálas zoknik korszaka. :)
Ebben a hónapban voltunk először játszóházban a fórumos babákkal-mamikkal, nagyon jó volt!

A harmadik hónap

Karácsony, ekcéma, hasfájás.... Továbbra is nagy alvások, nagy evészetek voltak, de képbe került egy enyhébb ekcéma is, igy minden nap háromszor tetőtől talpig be kellett krémezni Andrist. Nagyon-nagyon utálta... Szívem szakadt meg, úgy sírt, de kénytelenek voltunk... Folytatódott a hasfájás is, de szerencsére a hónap végére megszabadultunk tőle. Nagyon ügyesen a hasáról a hátára fordult karácsonykor, mi ezt kaptuk tőle. :)

A második hónap

Andris napra pontosan egy hónaposan átaludta az éjszakát, kihagyva a hajnali 2 órai evést, bevallom, nem hiányoltam. :) Igaz eddigre már két kilóval nehezebb és majd 10 centivel nagyobb volt, mint születésekor. Hiába, aki nagyfiú, az nem eszik éjjel. A napjaink nem voltak valami változatosak, színt főleg a nagy hasfájós ordítások hoztak csak bele, óráMár nagy sétákat tettünk a környéken, és a friss levegő is rögtön elnyomta, én meg csúnyán ki is használtam ezt.. Hat hetes korától széles vigyorokat is kaptunk tőle!!!!

Az első hónap

Amikor hazaengedtek egy 4 napos gyerekkel, elgondolkoztam, menni fog ez nekünk??? De rendes volt, az első éjjel egyszer kelt, órákig azóta sem kellett éjszakázni vele. Néha mosolyogva, néha riadtan, néha gyanakvóan figyelte, ahogy csetlünk-botlunk körülötte, neki csak a kiságy meg a tejcsi legyen mindig kéznél, és nem lesz semmi baj. Általában este 10kor aludt el és 2kor, 5kor kért enni, de akkor sem csapott ramazurit, csak nyöszörgött mellettem a mózesben, vagy 6 hetes korától a kiságyban, a szomszéd szobában. Apa sokszor fel sem ébredt rá, én viszont végignézhettem a 3. műszak ismétlését az éjjeli szopik alatt.

2007. október 5.

Most mondhatnám, hogy életem legeslegszebb és legboldogabb napja, de ezt szerintem mindenki tudja...Hosszú volt (20 óra) és nagyon nehéz, sokáig csalódott voltam, hogy császár lett a vége, okokat kerestem, meg felelősöket, de végül rá kellett jönnöm, nem ez a lényeg. Az a fontos, hogy Andris ép, egészséges, mert sajnos rosszul is végződhetett volna, nagyon rosszul. ( Mint ahogy egy másik lánnyal meg is történt a tragédia, ugyanakkor, ugyanott. )

Szerintem Andris már akkor is csodaszép volt!!!!! Semmi vörösség, gyűröttség, maga volt a megtestesült nyugalom a maga 3550 grammjával és 51 centijével.... És azóta tart a szerelem. :)

Tornádó

Tornádó söpört végig a lakáson, Andris személyében. Szépen kiborította az összes játéktartót a nappali közepére.... Ötleteket várok, mivel lehetne rávenni, hogy vissza is pakolja. Na jó, telhetetlen nem leszek, segítséggel megteszi. :)

Két év.... I.

Lassan két éve, hogy itthon vagyok....Eredeti terveink szerint még maradnék is itthon 2 évig, de (sajnos? ) nem úgy alakult. Na sebaj, lesz még tesó!!!!

Pocakos koromban mindenki azzal nyúzott, élvezzem ki ezt a pár évet, mert elrepül. Legyintettem, duma, hiszen az idő nem megy olyan gyorsan. Ünnepélyesen szeretnék bocsánatot kérni, megy. Holnap már 20 hónapos lesz a kismanóm....

Hihetetlen kisfiú amúgy Andris, mindent elismétel, szaladgál, a kedvencekkel(per pill. dömper, kisvonat) sokáig eljátszik, mindent megért, és általában az egyszerűbb kéréseket teljesíti is. Most van a Mi ez? korszak, addig ismételgeti, míg választ nem kap.

Két napja nem iszik cumisüvegből tejcsit, bár messzemenő következtetéseket levonni ebből még nem kell, azt hiszem.

Mindent megeszik a tejbedara kivételével, legtöbbször egyedül, és egyre tisztábban. Tegnap az uzsi-joghurtot átöntöttem neki a kisbögrébe, mert a joghurtospohár puha, összeroppantja. Mosogattam, odalestem, Andris itta a joghurtot, nem bajlódott a kanalazással.

Lassan minden napra jut egy tündéri beszólása...

Hogy hívnak? Anjis!
És apát hogy hívják? Apu.
És anyát? Hééééé!!!!

Egyik este, apa dolgozott, Andris benyit utánam a mosdóba:
Bábis! (Bácsi :))
Mondom, ok, baba, hol?
Bábis, ajtó.
És most hol van, baba?
Elbújt....

Valahogy nem lettem nyugodt ettől a választól. :)

Mostanában nálunk minden elbújt amúgy....Minden, amit nem talál, vagy nem emlékszik, hova tette.

Vannak szavak, amik nagyon tetszenek neki, pl. a nehéz, és hihetetlen ügyesen használja, mindig jókor. Azt hiszem tényleg ez az életkor az, amikor a leggyorsabban tanulnak. Irigylem kicsit, ha ilyen agyam lenne, nekiállnék nyelvet tanulni.... Már rég letettem róla, hogy írjam, milyen új szavakat tud, lehetetlen követni.

Én egyre jobban élvezem, hogy mindent megért, figyel, lehet vele beszélgetni, és a torkom elszorul, ha belegondolok, már csak 4 hónapig tehetjük meg ezt egész nap.... Tudom, ez a dolgok rendje, de akkor is, az én pici fiam, és nem velem lesz, idegenek fogják megetetni, letenni aludni, megvigasztalni, ha elesik, vagy megijed...És büszke is vagyok rá, mert azt hiszem, ügyesen fogja venni az akadályt. Még nálam is ügyesebben....

Végre kész

Még pocakosan készült el a terv, hogy a kész gyerekmintás gobelinekből rácsvédő lesz. Aztán valahogy mindig elmaradt, na de most... Nekünk Andrissal nagyon tetszik. :)