Az asztma a leggyakoribb gyermekkori krónikus nem fertőző betegség. Felelőssé tehetjük sok kórházi kezelésért, intenzív osztályos ellátásért, iskolai hiányzásért és igen magas kórházi költségért, és nem utolsó sorban sok aggodalomért és pszichológiai problémáért, életminőség romlásért mind a gyermekek, mind szüleik körében.
Sok tudósítás számol be az asztmás betegek számának növekedéséről. Hogy ez tényleg így van-e, azt nehéz megítélni. Az emelkedéshez hozzájárul, hogy a betegség definíciója sokat változott az utóbbi időben, − még mindig nincs egyetértés különböző országok kutatócsoportjai között −, másrészt pedig manapság egyre több orvos gondol a betegségre, javultak a diagnosztikus lehetőségek, ezért nőtt a felismert esetek száma is.
A betegség kialakulásának okai
Az asztma kialakulásában számos tényező játszik szerepet. Jelenlegi tudásunk szerint az allergiára való hajlam öröklődik, ami szénanáthában, allergiás bőrbetegségekben, ételallergiában és asztmában jelentkezhet. Érdekes módon nagyobb az esély édesanyánktól megörökölni, mint édesapánktól. Emellett azonban komoly szerepet játszanak környezeti hatások, már méhen belüli életünktől kezdve. Kimutatták, hogy egy adott országban az asztmások száma a nemzeti jövedelemmel egyenesen arányos. Ennek okát tudósok azzal az életmóddal magyarázzák, amit összefoglalóan „nyugati életformának” nevezünk.
Az asztmások nagy többsége a környezetében lévő valamilyen anyagra érzékeny. Leggyakoribb kiváltó illetve súlyosbító tényezők: allergia házipor atkára, élelmiszerekre (tej, tojás, szója, hal, mogyoró), tollra, állati szőrökre, házi penészre, fa- és virágpollenre, gyomokra, füvekre, valamint légúti vírusfertőzés, légszennyezés, cigarettafüst, időjárás-változás, fizikai terhelés, lelki- és emocionális megterhelés.
Az asztmások nagy többsége a környezetében lévő valamilyen anyagra érzékeny. Leggyakoribb kiváltó illetve súlyosbító tényezők: allergia házipor atkára, élelmiszerekre (tej, tojás, szója, hal, mogyoró), tollra, állati szőrökre, házi penészre, fa- és virágpollenre, gyomokra, füvekre, valamint légúti vírusfertőzés, légszennyezés, cigarettafüst, időjárás-változás, fizikai terhelés, lelki- és emocionális megterhelés.
Hogyan jelentkezik az asztma?
A betegség leggyakrabban kora gyermekkorban kezdődik, de későbbi életkorban is megjelenhet. Általában a gyermek 5 éves koráig megmutatkozik, és kezdetben kétszer gyakrabban fordul elő fiúkban. Ez az arány azonban a kamaszkorra kiegyenlítődik. A gyermekkori asztmások fele tünetmentessé válik a húszas éveik elérésekor.
Gondolni kell asztmára hirtelen fellépő nehezített légzés jelentkezésekor, ha gyermekünk gyakran kínzón, szárazon köhög, arról panaszkodik, hogy nem kap levegőt, hogy fáj-szúr a mellkasa, megnyúlt a kilégzése, zihál, sípolva veszi a levegőt, ha gyakori megfázások fordulnak elő, ha sokszor kap tüdőgyulladást. Gyakran a betegség csak hajnali köhögés képében, vagy fizikai terhelésre jelentkezik.
Gondolni kell asztmára hirtelen fellépő nehezített légzés jelentkezésekor, ha gyermekünk gyakran kínzón, szárazon köhög, arról panaszkodik, hogy nem kap levegőt, hogy fáj-szúr a mellkasa, megnyúlt a kilégzése, zihál, sípolva veszi a levegőt, ha gyakori megfázások fordulnak elő, ha sokszor kap tüdőgyulladást. Gyakran a betegség csak hajnali köhögés képében, vagy fizikai terhelésre jelentkezik.
