Hétvége 1.

Hétvégén anyuéknál voltunk, Andris ismét jórészt az udvaron, esténként elmentünk bicajozni, nagyon élvezte!!! Két este is anyu fürdette és tette le aludni, és nem volt vita, nyafogás, ügyes nagyfiúként viselkedett!!! Sajnos hiszti még van, ha nem az övére van valami, de próbálkozunk leszoktatni róla....






Állandóan a díszlennel volt elfoglalva egyik nap, bebújt mögé egy harsány elbújt felkiáltással, hogy aztán kuncogva várja ki kezdi keresni.







Most volt a dédi 75. szülinapja is, majd hozok képeket!

Végre jó idő van!!!!!

Minden délután nagyokat csatangolunk, sokszor Bogiékkal, végre az idő is elég jó hozzá!!!!! :)

Akármilyen kicsik is, de Bogival tündériek együtt, szeretnek együtt lenni, egyre többször előfordul, hogy nem kétfelé, hanem egyfelé szöknek. Ennek is megvan az előnye!!!

A sok séta, szaladgálás mellett Andris nagyon rákapott a rajzolásra is, tegnap adtam neki egy csomag zsírkrétát, nem tudott betelni vele, és ami nála nagy szó, majdnem fél órát egy helyben maradt. Lassan gyurmázni is fogunk, ha meg tudom neki magyarázni, hogy nem, nem esszük meg.... Bár az egyik új szava az ebéd....

Anyák napja

Holnap Anyák napja, mi reggel el is megyünk Andrissal Anyuékhoz, apa úgyis dolgozik hétfőig....

Találtam egy verset, azt hiszem ennél több nem is kell...

Dsida Jenő:

Hálaadás

Köszönöm Istenem az édesanyámat! 
Amíg ő véd engem, nem ér semmi bánat! 
Körülvesz virrasztó áldó szeretettel. 
Értem éjjel-nappal dolgozni nem restel. 
Áldott teste, lelke csak érettem fárad. 
Köszönöm, Istenem az édesanyámat.

Köszönöm a lelkét, melyből reggel, este 
imádság száll Hozzád, gyermekéért esdve. 
Köszönöm a szívét, mely csak értem dobban 
– itt e földön senki sem szerethet jobban! – 
Köszönöm a szemét, melyből jóság árad, 
Istenem, köszönöm az édesanyámat.

Te tudod, Istenem – milyen sok az árva, 
Aki oltalmadat, vigaszodat várja. 
Leborulva kérlek: gondod legyen rájuk, 
Hiszen szegényeknek nincsen édesanyjuk! 
Vigasztald meg őket áldó kegyelmeddel, 
Nagy-nagy bánatukat takard el, temesd el!

Áldd meg édesanyám járását-kelését, 
Áldd meg könnyhullatását, áldd meg szenvedését! 
Áldd meg imádságát, melyben el nem fárad, 
Áldd meg két kezeddel az Édesanyámat!

Halld meg jó Istenem, legbuzgóbb imámat: 
Köszönöm, köszönöm az édesanyámat!!! 

Hosszú hétvége

Mi tegnap tartottuk a hosszú hétvégét, apa ma suliban egyig kb. holnap meg dolgozik, be kell érnünk a tegnappal és a ma délutánnal.

Tegnap elmentünk majálisra, csak a majális nem volt sehol, az esti vihar miatt bezártak. Felültettük Andrist egy pónira (kb. akkorka, mint a hintalova), de amikor szegény paci lépett egyet előre Andris pánikszerűen menekülni kezdett. Bezzeg ha hintázott volna a lovacska.... Ebben a pár napban megtanult motorozni, vagy motorral vagy bébitaxival közlekedik a lakásban.

Minden napra van új szó is...tegnap a répa, tegnapelőtt a szia, hihetetlen tempóban tanul beszélni. Lassan össze sem tudom szedni milyen szavakat mond már... Állathangokat sokat utánoz, a cica viszont nem akar menni.... Mondja hogy cica, tes(tessék), vesz (fel, le, ki), szia, répa, kösz, busz, has, kupak, apa, mama, papa, kérsz, nem, de, hinta, cipzár, hűha, hoppá, ko(csi), ka(kas), ku(tya), busz, vili(villamos), kés, víz, tűz, vízbe(fürdésnél), ház.

Ha jó idő lesz, lehet hogy ráveszem a fiúkat egy délutáni játszóterezésre......

Szomorú vagyok

Elveszett Andris borostyánlánca.....pénteken hazafelé még rajta volt, szombaton amikor anyuékhoz értünk már nem. Emlékeim szerint levettem róla este, mint mindig fürdés előtt, de 1. hol vetkőztettem, pelenkázón vagy a kanapén, 2. hova tettem a láncot, 3. visszakerült-e a gyerkőc nyakába, nem tudom.... átkozott rutin!!!! Apa egyik nap megtalálta a kanapén, és eltette tuti helyre, hogy meglegyen, de hogy melyik nap volt, és hogy hol az a tuti hely, nem tudja.

Nagyjából 3 variáció van: a tuti helyen kell keresni, elhagytuk a lépcsőházban vagy Andris keze van a dologban....Az elmúlt 2 napban minden szekrény mögött és ágy alatt, játéktartóban, táskában, cipőben, fiókokban, szennyestartóban, mosógépben, hűtő alatt jártam már, remélem nem a szemétbe dobta(nem szokása, de ki tudja)... A régi számítógépben viszont megtaláltam a rég elveszett kisautóját!!!!

Ha valaki ráér, gondolja végig, ha nyaklánc lenne, hova bújt volna???? Kérek még-még-még tippeket!!!!!

Koppintás

Több blogot olvasok rendszeresen, Nórinál láttam, havonkénti összefoglalót ír Zalánról, én is ezt tervezem, hátha egyszer még érdekelni fogja Andrist az első pár hónap, amikor pici mazsolából igazi kisfickó lett....

Hosszú lesz ez a nap...

Náthásak vagyunk, Andris is, én is, és ehhez mérten nyűgösek is. Szerintem mindenki sejti, nem lesz jó vége, ha mindkettőnknek nehéz napja van...

Andris szimplán csak takonypóc, és persze másfél éves, ma mindenért nyafog, és csak az a jó, ami az ő kis fejecskéjében állt össze...de mivel beszélni nem tud, nem mindig tudom, mit akar éppen...És Apának estig suli....Nekem csak a fejem zsong, azt hiszem, ha a manó felébred elmegyünk sétálni, veszünk gyümölcsöt, azzal is megy az idő, és kint szeret lenni...

Kint...mindkét részről a nagyszülők kertes házban laknak, Andris reggeltől-estig kint lenne, vadássza a családtagokat, kit lehet éppen kézenfogni, aki hajlandó sétálgatni vele. Tegnap jó napja volt, anyuéknál voltunk, udvaron egész nap, csak bóklászott, sétált, felmászott, lemászott, hinta, fűszálválogatás, óránként harmincszor megnézte a nyuszikat, malacokat, tyúkokat, megtanulta hogy ház, víz, tűz....lassan tényleg vigyázni kell, mit mondunk előtte...

Ma kínomban már buborékot fújtam neki, ráesett az orrára, nevettem, mondtam putty, ezt is elismételte. :) Őrült tempóban halad a beszédtanulás, most még nagyon élvezem.

Kedvet kaptam

Hát belevágtam...régóta érik már a dolog, hogy kis családunk mindennapjait megörökítsem, de kedvet igazán most kaptam csak hozzá.

Azt hiszem a blog 90%-a Andrisról fog szólni, hiszen egy ilyen nyüzsgő, belevaló másfél éves kismanó bőven szolgáltat témát...hát még akkor, ha egy percre sem képes nyugton maradni, mindig fut, szalad, tesz-vesz-intézkedik, mint Ő.

Tudom, elfogult vagyok, de szerintem tökéletes kisfiú....okos, ügyes, szép és az enyém. :)