Találtam egy verset, azt hiszem ennél több nem is kell...
Köszönöm Istenem az édesanyámat! Köszönöm a lelkét, melyből reggel, este Te tudod, Istenem – milyen sok az árva, Áldd meg édesanyám járását-kelését, Halld meg jó Istenem, legbuzgóbb imámat: Dsida Jenő:
Hálaadás
Amíg ő véd engem, nem ér semmi bánat!
Körülvesz virrasztó áldó szeretettel.
Értem éjjel-nappal dolgozni nem restel.
Áldott teste, lelke csak érettem fárad.
Köszönöm, Istenem az édesanyámat.
imádság száll Hozzád, gyermekéért esdve.
Köszönöm a szívét, mely csak értem dobban
– itt e földön senki sem szerethet jobban! –
Köszönöm a szemét, melyből jóság árad,
Istenem, köszönöm az édesanyámat.
Aki oltalmadat, vigaszodat várja.
Leborulva kérlek: gondod legyen rájuk,
Hiszen szegényeknek nincsen édesanyjuk!
Vigasztald meg őket áldó kegyelmeddel,
Nagy-nagy bánatukat takard el, temesd el!
Áldd meg könnyhullatását, áldd meg szenvedését!
Áldd meg imádságát, melyben el nem fárad,
Áldd meg két kezeddel az Édesanyámat!
Köszönöm, köszönöm az édesanyámat!!!
3 megjegyzés:
Jaj, nagyon szeretem ezt a verset! Olyan jó volt elolvasni...
Én vagyok az egyedüli "benga", aki nem tudja elolvasni??? Milyen kódfejtő szükséges hozzá?
Pat: köszönöm! Nagyon-nagyon gyönyörű ez a vers, nem is ismertem, nem olyan sablonos, mint a többi...
Megjegyzés küldése