Egy fórumon, a szerintem kedves ismerőseimtől tanácsot kértem, lelkiismeret-furdalástól terhelve, elég súlyosan...
Egyik este, miután hazafelé a bölcsiből Andris 3 hisztit vágott le, főzetett vacsit, amiből egy falatot sem evett, mindenre akaom/nem akaom volt a válasza, helyzettől függően, és peluscserénél rugdosott, rászóltam 25ször, páros lábbal mellberúgott. Rácsaptam a fenekére...Nem nagyot, de rácsaptam.
Na a fórumon kaptam...hogy jobb a megbeszélés, a suttogó-módszer, én nem akarom verni a gyerekem.... Tényleg annyira rossz anya lennék? Vagy majd akik kritizálnak, ha munkába állnak, megtudják maguk is? Könnyű otthonról ítélkezni? Meg lehet győzni észérvekkel egy tomboló 2.5 évest? Vagy néha tényleg elszakadhat a cérna?
4 megjegyzés:
Nem lehet minden esetben meggyőzni a hisztis gyereket. Ha ez megnyugtat, néha én is odacsapok. Nem minden esetben, hanem csak nagyon ritkán, amikor már nem bírom cérnával. Nálam leginkább az vált be, hogy beviszem a szobába gondolkodni és rácsukom az ajtót. Ma már csak annyit mondok, hogy megy a kuka mellé gondolkodni (gyerekszobában abban tartjuk a pelust), rögtön visszavesz. Ha ez sem használ, akkor tényleg berakom a kuka mellé. Utána kenyérre lehet kenni Kareszt.
Egyébként én is kaptammár elég sok hideget amiatt, hogy odacsapok. De úgy veszem észre attól a pár pofontól, amit anno én kaptam,nem lettem lelki sérült...
Én sem...Nem emlékszem sokra, talán csak 3ra, de jogos volt, és ezt már ott, akkor sem vitattam.
Szerintem egy hisztis, öntudatos 2,5 évessel nem lehet megbeszélni a dolgokat, főleg nem a hiszti kellős közepén. És igen, néha eljár az ember keze, főleg ha fizikai fájdalmat okoz nekünk. Előbb-utóbb megtanulja, hogy ennek következménye van.
Én sem szeretem az ilyen szuperanyukat, akik fennen hirdetik, hogy ők aztán nem bántják a gyereküket. De megnézném: 1. mennyi idős az a gyerek, 2. hogyan viselkedik otthon, lehet, hogy az anyja fején ugrál...
Erezd el a füled mellett az ilyen megjegyzéseket, ki fogja nőni, és tündéri lesz, ha elmúlik ez a korszaka. Addig meg ha kell, néha oda lehet csapni. Én is szoktam, és nem tagadom le! (mint sokan...)
És naggggggyon cuki a háttered!!!
(én is kinéztem, erre nem lecsaptál rá? :-DDD)
Megjegyzés küldése